Csillagmesék

Csillagmesék

Az M106 galaxis

M 106, NGC 4217

2025. február 09. - Soponyai György

A Messier 106 és az éléről látszó NGC 4217 két spirálgalaxis a Vadászebek (Canes Venatici) csillagképben.
A látszat ellenére nincsenek gravitációs kölcsönhatásban egymással: míg az M106 távolsága tőlünk 25 millió fényév, addig az NGC 4217 távolsága körülbelül 60 millió fényév. Viszont a képen szépen látszik az apró NGC 4248 katalógusszámú irreguláris törpegalaxis is, amely az M106 kísérőgalaxisa.

A Szív-köd és a Halfej-köd

Sh2-190

Cassiopeia csillagképben, a Földtől mintegy 7500 fényév távolságban található az Sh2-190 valamint IC 1805 katalógusszámú Szív-köd. Látszó mérete hatalmas: a képen négyszer elférne egymás mellett a telihold! Az emissziós köd északnyugati csücskét (a kép jobb alsó sarkát) Halfej-ködnek (IC 1795) is nevezik. Ha 90 fokkal elfordítjuk a fotót, egyértelmű a hasonlóság! :)

A Rozetta-köd

Caldwell 49

Monoceros csillagképben található ez a gyönyörű, hatalmas HII-régió, vagyis főleg hidrogénből álló világító csillagközi gázfelhő.

Mivel látszó mérete a telihold átmérőjének több, mint hármszorosa, a köd egyes részei külön-külön, saját azonosítókkal szerepelnek az NGC mélyégkatalógusban: NGC 2237, NGC 2238, NGC 2239, NGC 2244 (ez a köd belsejében található csillaghalmaz), valamint NGC 2246.

A Rozetta-ködöt nevezik Koponya-ködnek is. Ez nem hivatalos elnevezés, szerintem is sokkal inkább hasonlít egy másik testrészre...  ;-)

A Lélek-köd

IC 1848

A Lélek-köd egy hatalmas emissziós köd a Cassiopeia csillagképben. Tényleg hatalmas! Másfél fok területet foglal el az égen, vagyis a Telihold háromszor is elférne előtte egymás mellett.

A körülbelül 100 fényév átmérőjű köd távolsága a Földtől mintegy 6500 fényév. A nevét alakjáról kapta, ami sokak szerint  egy lélekre vagy szellemre emlékeztet. Néha nevezik Embrió-ködnek is, ami szerintem jobban jellemzi az alakját.

A ködben aktív csillagképződés folyik. A sötét porfelhők és az úgynevezett Bok-globulák tanulmányozása különösen érdekes a csillagkeletkezés folyamatának tanulmányozása szempontjából. A Bok-globulák olyan sűrű, sötét por- és gázcsomók, amelyek a gravitáció összehúzó hatására csillagokká sűrűsödhetnek.

A Nap 2024-ben, ahogy én láttam

Két évvel ezelőtt elkezdtem egy hosszú távú projektet: szeretnék nyomon követni egy teljes napciklust, és megörökíteni a napfoltok elhelyezkedésének változását. 2034-ben készülök el a munkával, akkor készül majd egy hosszú elemző videó. Remélem... 

Tavaly 228-szor sikerült értékelhető felvételt készítenem a Napról (2023-ban 194-szer, de az nem volt szökőév :) ). Nyáron tetőzött a napciklus, valamint lecseréltem az addig használt Canon RP kamerát egy ZWO Seestar S50-re, aminek köszönhetően jelentősen javult az elkészült képek minősége és részletgazdagsága.

A Szélkerék-galaxis

M101

A Messier 101 egy felénk néző spirálgalaxis a Nagy Medve (Ursa Major) csillagképben 24 millió fényév távolságra. Mint azt a képen láthatjuk, a galaxis alakja aszimmetrikus, az egyik spirálkarja eléggé elüt a többitől. Ennek köszönhetően a Szélkerék-galaxis bekerült a Különleges galaxisok atlaszába, vagyis az Arp-katalógusba "Arp 26" néven.

A spirálkarokban több fényes csomót is megfigyelhetünk. Tíz ilyen csillagkeletkezési régió saját katalógusszámmal szerepel az NGC-katalógusban.

 

A Mars és a Hold együttállása

2025. január 14-én hajnalban a Földközi-tenger vonalától délről nézve a telihold eltakarta a Marsot. Magyarországról nézve nem volt fedés, a két égitest csupán lassan elhaladt egymás mellett a nyugati égen.

A felvétel a legkisebb közelség előtt hat perccel készült. A Hold ekkor 383.000 kilométer távolságban volt a Földtől, míg a Mars körülbelül 95 millió kilométerre.

Az Androméda-galaxis

M31

Az M31 a Tejútrendszerhez körül keringő törpegalaxisokat leszámítva a hozzánk legközelebbi galaxis. Távolsága a Földtől 2.5 millió fényév, átmérője 220 ezer fényév (vagyis kétszer akkora, mint a Tejútrendszer). Az Androméda-galaxis másodpercenként 110 kilométeres sebességgel közelít felénk, így 2-3 milliárd év múlva összeütközik a galaxisunkkal.

Általános tévhit, hogy két galaxis összeütközésekor a csillagjaik is összeütköznek egymással, és BUMM! Valójában a csillagok mérete annyira eltörpül a köztük lévő üres térhez képest, hogy elenyésző a valószínűsége bárminemű ütközésnek. A két galaxis "átfolyik" egymáson, majd további évmilliárdok alatt lassan összeolvadnak egy hatalmas elliptikus galaxissá.

A Tejútrendszer két legnagyobb kísérője a Magyarországról sajnos nem látható Nagy Magellán-felhő és Kis Magellán-felhő nevű törpegalaxisok. Hasonló kísérőket az Androméda-galaxis körül is megtalálunk: a képen a galaxis fölötti fényes fehér paca az M32, míg a galaxis alatti elnyúlt paca az M110 törpegalaxis. 

süti beállítások módosítása