A csillagászok a XVIII. század közepe óta tartják számon a körülbelül tizenegy éves napciklusokat. Jelenleg a 25. ciklus zajlik, amely 2019. decemberében kezdődött, előreláthatólag 2030-ig tart és épp mostanában érte el a maximumát. Most tetőzik a megfigyelhető napfoltok száma.

A napfoltok a Nap felszínén (pontosabban a fotoszférában) megjelenő sötét foltok, amelyek alacsonyabb hőmérsékletűek a környezetüknél. Ezek a foltok erős mágneses aktivitás következtében alakulnak ki, és bár sötétebbnek tűnnek, valójában még így is rendkívül forrók. A napfoltok átlagos hőmérséklete körülbelül 3000-4500 Celsius-fok, míg a környező fotoszféra hőmérséklete elérheti a 6000 Celsius-fokot is.

A napciklusok elején a foltok a Nap magasabb szélességi körei mentén alakulnak ki, majd ahogy múlnak az évek, az újonnan megjelenő foltok egyre inkább a Nap egyenlítője felé vándorolnak.

Augusztusban 16 alkalommal örökítettem meg a foltok vándorlását a napkorong felszínén (augusztus 15-től 31-ig egy felhős nap kivételével).