Csillagmesék

Csillagmesék

A Delfin/Garnéla-köd

SH2-188

2024. október 03. - Soponyai György

Ezt a Cassiopeia csillagképben található planetáris ködöt egyesek Delfin-ködnek, mások Garnéla-ködnek nevezik - ki mit lát bele. Szerintem ez inkább egy 700 fényév távolságban víz fölé ugró delfin.

A ködöt 1959-ben katalogizálták SH2-188 néven. Eleinte szupernóva maradványnak gondolták az elnyúlt, félholdszerű alakja miatt, de később kiderült, hogy ez egy fiatal, mindössze 22.500 éves planetáris köd, vagyis egy haldokló csillag levetett gázburka.

A planetáris ködök a kerek, bolygószerű megjelenésük miatt kapták a "planetáris" (planéta = bolygó) gyűjőnevet. Ehhez képes a Tejútrendszerben ismert nagyjából 1500 planetáris ködnek csupán 3-4 százaléka gömbszimmetrikus alakú, mint mondjuk a Súlyzó-köd vagy a Gyűrűs-köd.

 

A Sharpless-katalógust Steward Sharpless amerikai csillagász állította össze 1953-ban (SH1) és 1959-ben (SH2). A két katalógus 313 darab ionizált gázokból álló emissziós ködöt/régiót tartalmaz

A bejegyzés trackback címe:

https://csillagmesek.blog.hu/api/trackback/id/tr6818699656

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2024.10.04. 07:54:56

Szerintem érdemes lenne a témában járatlanabb olvasóknak egy bekezdés erejéig elmagyarázni a (proto)planetáris köd és a protoplanetáris korong közti különbséget, hiszen míg a planetáris köd egy misnomer - bocs, nem ismerek erre magyar szót -, addig a planetáris korong pontos elnevezés, belőle keletkeznek a bolygók.
süti beállítások módosítása