Ezt a Cassiopeia csillagképben található planetáris ködöt egyesek Delfin-ködnek, mások Garnéla-ködnek nevezik - ki mit lát bele. Szerintem ez inkább egy 700 fényév távolságban víz fölé ugró delfin.

A ködöt 1959-ben katalogizálták SH2-188 néven. Eleinte szupernóva maradványnak gondolták az elnyúlt, félholdszerű alakja miatt, de később kiderült, hogy ez egy fiatal, mindössze 22.500 éves planetáris köd, vagyis egy haldokló csillag levetett gázburka.

A planetáris ködök a kerek, bolygószerű megjelenésük miatt kapták a "planetáris" (planéta = bolygó) gyűjőnevet. Ehhez képes a Tejútrendszerben ismert nagyjából 1500 planetáris ködnek csupán 3-4 százaléka gömbszimmetrikus alakú, mint mondjuk a Súlyzó-köd vagy a Gyűrűs-köd.

A Sharpless-katalógust Steward Sharpless amerikai csillagász állította össze 1953-ban (SH1) és 1959-ben (SH2). A két katalógus 313 darab ionizált gázokból álló emissziós ködöt/régiót tartalmaz