Csillagmesék

Csillagmesék

Az Örvény-galaxis

M51, NGC 5194

2025. február 14. - Soponyai György

Az égbolt egyik legismertebb galaxisa a Vadászebek (Canes Venatici) csillagképben található Örvény-galaxis -- vagy régebbi nevén Örvény-köd. A 31 millió fényév távolságban lévő kölcsönható páros két tagja a Messier 51 és az NGC 5194. Az M51 mérete kb. 88%-a a mi Tejútrendszerünk méretének, viszont a tömege csak mintegy 10%-a. A galaxis spirálkarjaiban jelenleg is igen intenzív csillagképződés zajlik.

A Napraforgó-galaxis

M63

30 millió fényév távolságban a Vadászebek (Canes Venatici) csillagkép közepén található a Messier 63 katalógusszámú Napraforgó-galaxis. 1779-es felfedezése után majd hetven évvel később ez volt az első galaxis, amelynek sikerült kimutatni a spirális szerkezetét. Viszont akkoriban még nem "spirálgalaxisként", hanem "spirális ködként" hivatkoztak rá.

Bode galaxisa és a Szivar-galaxis

M81, M82

Az Ursa Major (Nagy Medve) csillagképben 12 millió fényév távolságban található ez a gyönyörű, már a legkisebb távcsövekkel is megfigyelhető galaxispár. A kép jobb oldalán az M81-et "Bode galaxisának" is nevezik, mivel egy Johann Bode nevű német csillagász fedezte fel 1774-ben, míg az irreguláris (szabálytalan) alakú M82 másik neve Szivar-galaxis.

A két galaxis nemrég (értsd: 10-20 millió évvel ezelőtt :) ) már megkezdte egymás körüli táncát, és pár száz millió éven belül teljesen összeolvad majd.   

A Hamburger-galaxis

NGC 3628

Az NGC 3628 egy éléről látszó spirálgalaxis az Oroszlán (Leo) csillagképben, távolsága tőlünk mintegy 35 millió fényév. Gyakran Hamburger-galaxis néven is emlegetik jellegzetes központi porsávja miatt, amely a galaxis korongját metszve egészen egyedi külsőt kölcsönöz neki.

Másik jellegzetessége a galaxis átmérőjénél háromszor hosszabb, elnyúlt árapály-csóva, ami sajnos ezen a képen szinte teljesen láthatatlan (bár ha tejlesen felhúzom a fényerőt, akkor nagyon halványan kivehető egy része a galaxis "bal széle fölött").

Az NGC 3628 a közeli Messier 65 és Messier 66 párosával együtt alkotja a Leo Triplet galaxiscsoportot. A köztük lévő gravitációs kölcsönhatás következtében mindhárom galaxis alakja torzult.

 

Az M106 galaxis

M 106, NGC 4217

A Messier 106 és az éléről látszó NGC 4217 két spirálgalaxis a Vadászebek (Canes Venatici) csillagképben.
A látszat ellenére nincsenek gravitációs kölcsönhatásban egymással: míg az M106 távolsága tőlünk 25 millió fényév, addig az NGC 4217 távolsága körülbelül 60 millió fényév. Viszont a képen szépen látszik az apró NGC 4248 katalógusszámú irreguláris törpegalaxis is, amely az M106 kísérőgalaxisa.

A Szív-köd és a Halfej-köd

Sh2-190

Cassiopeia csillagképben, a Földtől mintegy 7500 fényév távolságban található az Sh2-190 valamint IC 1805 katalógusszámú Szív-köd. Látszó mérete hatalmas: a képen négyszer elférne egymás mellett a telihold! Az emissziós köd északnyugati csücskét (a kép jobb alsó sarkát) Halfej-ködnek (IC 1795) is nevezik. Ha 90 fokkal elfordítjuk a fotót, egyértelmű a hasonlóság! :)

A Rozetta-köd

Caldwell 49

Monoceros csillagképben található ez a gyönyörű, hatalmas HII-régió, vagyis főleg hidrogénből álló világító csillagközi gázfelhő.

Mivel látszó mérete a telihold átmérőjének több, mint hármszorosa, a köd egyes részei külön-külön, saját azonosítókkal szerepelnek az NGC mélyégkatalógusban: NGC 2237, NGC 2238, NGC 2239, NGC 2244 (ez a köd belsejében található csillaghalmaz), valamint NGC 2246.

A Rozetta-ködöt nevezik Koponya-ködnek is. Ez nem hivatalos elnevezés, szerintem is sokkal inkább hasonlít egy másik testrészre...  ;-)

A Lélek-köd

IC 1848

A Lélek-köd egy hatalmas emissziós köd a Cassiopeia csillagképben. Tényleg hatalmas! Másfél fok területet foglal el az égen, vagyis a Telihold háromszor is elférne előtte egymás mellett.

A körülbelül 100 fényév átmérőjű köd távolsága a Földtől mintegy 6500 fényév. A nevét alakjáról kapta, ami sokak szerint  egy lélekre vagy szellemre emlékeztet. Néha nevezik Embrió-ködnek is, ami szerintem jobban jellemzi az alakját.

A ködben aktív csillagképződés folyik. A sötét porfelhők és az úgynevezett Bok-globulák tanulmányozása különösen érdekes a csillagkeletkezés folyamatának tanulmányozása szempontjából. A Bok-globulák olyan sűrű, sötét por- és gázcsomók, amelyek a gravitáció összehúzó hatására csillagokká sűrűsödhetnek.

A Nap 2024-ben, ahogy én láttam

Két évvel ezelőtt elkezdtem egy hosszú távú projektet: szeretnék nyomon követni egy teljes napciklust, és megörökíteni a napfoltok elhelyezkedésének változását. 2034-ben készülök el a munkával, akkor készül majd egy hosszú elemző videó. Remélem... 

Tavaly 228-szor sikerült értékelhető felvételt készítenem a Napról (2023-ban 194-szer, de az nem volt szökőév :) ). Nyáron tetőzött a napciklus, valamint lecseréltem az addig használt Canon RP kamerát egy ZWO Seestar S50-re, aminek köszönhetően jelentősen javult az elkészült képek minősége és részletgazdagsága.

süti beállítások módosítása