A C/2025 R2 (SWAN) katalógusszámú üstököst egy ukrán amatőrcsillagász fedezte fel a SOHO napmegfigyelő űrszonda SWAN műszere által készített felvételen 2025 szeptemberében. Az üstökös 810 év alatt tesz meg egy teljes keringést a Nap körül, igen elnyúlt pályájának legtávolabbi pontja a Nap-Neptunusz-távolság hatszorosa, körülbelül 85 csillagászati egység.

Októberben és novemberben négy alkalommal sikerült észlelnem és megörökítenem a Naptól távolodó C/2025 R2 (SWAN)-t, melynek ezalatt a Földtől való távolsága 39 millió kilométerről 135 millió kilométerre nőtt.

A Cygnus (Hattyú) egy kereszt alakú csillagkép a nyári ég tetején. A kereszt közepén lévő csillag a Gamma Cygni, más néven Sadr, egy szuperóriás csillag. Tömege a mi Napunk tömegének 14.5-szöröse, átmérője a Nap átmérőjének 180-szorosa. Az ilyen masszív, hatalmas csillagok nagyon gyorsan leélik az életüket, így a Gamma Cygni is mindössze 12 millió éves. A Sadr energiakibocsátása ionizálja a környező csillagközi gázt egy hatalmas emissziós ködkomplexumot, a Sadr-régiót létrehozva.
  
 A fenti képen ennek a ködnek egy részlete látható. Érdekesség, hogy a felvétel bal oldalán elhelyezkedő, Pillangó-ködnek is nevezett rész bár alig fér bele a Seestar S30 látómezejébe - nem rendelkezik önálló katalógusszámmal, leszámítva az alsó "lepkeszárny" belsejében látható sötét köd Barnard-jelölését (Barnard 347), valamint a kép tetején, a Sadr fölött látható nyílthalmazt, amely az NGC 6910 elnevezést kapta.
 

A Cygnus (Hattyú) és Lacerta (Gyík) csillagképek határán, meglehetősen sűrű csillagmező előtt figyelhetjük meg ezt a látványos objektumot. Az IC 5146, valamint Caldwell 19 katalógusszámmal ellátott Selyemgubó-köd emissziós és reflexiós ködösségekből áll össze, vagyis ionizált gázok gerjesztett fénye mellett a környező csillagok által megvilágított por rajzolja ki a szerkezetét. A 24 óra 43 perces felvétel feldolgozása során csak minimálisan vettem vissza a háttér csillagainak fényét, így jól kivehető maradt a Selyemgubó-köd körül elterülő, Barnard 168 -katalógusszámú sötét köd is.

A Cassiopeia és Cepheus csillagképek határán található az SH2-170 katalógusszámú halvány ködösség, melyet a Rozetta-ködhöz való hasonlósága miatt Kis Rozetta-ködnek neveznek. Távolsága körülbelül 7500 fényév a Földtől és része egy jóval nagyobb komplexumnak, a Kérdőjel-ködnek is nevezett NGC 7822-nek.
A Kis-Rozetta köd a kérdőjelen a "pont".

A Monoceros (Egyszarvú) csillagképben lévő NGC 2264 katalógusszámú csillagkeletkezési régió két nagyobb struktúrából áll össze: a kép jobb szélén látható 7 fényév hosszú Kúp-ködből, valamint a mellette elhelyezkedő Karácsonyfa-halmazból. Az 50 fényév átmérőjű halmazt annak legfényesebb csillagának, az S Monocerotisnak fénye ionizálja.

A Cepheus és a Lacerta csillagképek határán található ez az alacsony fényességű, ritkán fotózott HII-régió, az Oroszlán-köd. Körülbelül 10.000 fényév távolságra van tőlünk, és egy, a mi Napunknál húsz-harmincszor nagyobb Wolf-Rayet csillag világítja meg és ionizálja a benne lévő gázt.

A Lagúna-köd (M8) és a Trifid-köd (M20) párosa a Sagittarius (Nyilas) csillagképben még október közepén fotózva az idei év szerintem legtisztább éjszakáján a zebegényi Duna-parton.
8 fok magasan állt a horizont felett a két objektum, amikor elkezdtem a fotózást és 3 fok magasságban érték el a Duna túloldalán lévő fák tetejét. Mindössze 35 perc (70 x 30 másodperc) felvételt sikerült készítenem.

Az égbolt 21. legfényesebb csillaga az Oroszlán csillagkép Alfája, a Regulus. Ha hosszú expozíciós idejű felvételt készítünk róla, természetesen ki fog égni a képen és kameraoptikától függően kisebb-nagyobb haló is körülöleli a 79 fényév távolságban lévő csillagot. Ugyanakkor feltűnik egy további diffúz paca, ami nem a Regulus fényének tükröződése az optikai felületeken, hanem a Leo I törpegalaxis (más néven Regulus-törpegalaxis), amely a Tejútrendszer egyik távoli törpe kísérője, a Lokális Csoport tagja. Távolsága körülbelül 820.000 fényév, átmérője 2000 fényév.

A Szobrász (Sculptor) csillagkép legismertebb és leglátványosabb mélyég-objektuma az NGC 253 katalógusszámú spirálgalaxis. Hazánkból sajnos csupán 17 fok magasságba mászik fel a déli ég alján, így eléggé korlátozottak a lehetőségeink a megfigyelésére, mert soha nem emelkedik a galaxis a horizont közeli sűrűbb légrétegek fölé.

Az NGC 253 távolsága 11-12 millió fényév, vagyis viszonylag közeli galaxis, bár már nem tagja a Tejútrendszert is magában foglaló Lokális Csoportnak. Angol nyelvterületen nyilvánvaló okok miatt nevezik Ezüst Dollár-galaxisnak is (Silver Dollar Galaxy, Silver Coin Galaxy). A galaxis egy úgynevezett "csillagontó-galaxis"  (starburst galaxy), amelyben a csillagkeletkezés üteme nagyságrendekkel nagyobb az átlagosnál. A mi Tejútrendszerünkben évente átlagosan három naptömegnyi csillag keletkezik, míg a csillagontó-galaxisokban ez az érték akár tízszer ekkora is lehet. Hasonló csillagontó-galaxis még a Messier 82 katalógusszámú Szivar-galaxis is.